Heves Megye bemutatása

Heves Megye természeti adottságai

Heves megye az Észak-Magyarország-i régióban található, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye határolja. A megye székhelye Eger.

A megyét az Alföld, a Bükk-vidék, illetve a Mátra határolja. Megyénkben található az ország legmagasabb pontja, Kékes tető is. Domborzati fekvése jelentősen befolyásolja, hogy a megyében milyen mezőgazdasági tevékenység folyik. Erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás leginkább északon jellemzi, míg délen szántók, szőlőültetvények, gyümölcsösök vannak. Vízrajza is igen kedvező megyénknek, hiszen a megyehatáron folyik a Tisza, illetve itt található a mesterségesen kialakított Tisza-tó, de keresztülfolyik a Zagyva, a Tarna és az Eger patak is. Mindezen természeti adottságok kedvezőek az ide látogatók számára, hiszen nem csupán gyönyörű városok, idegenforgalmi látnivalók kelthetik fel érdeklődésüket, de a domborzati adottságok is sok kikapcsolódási lehetőséget teremtenek az ide vágyóknak.

Jellemző földrajzi pontok

  • a megye legészakibb települése Istenmezeje (Pétervásárai járás)
  • a megye legdélibb települése Pély (Hevesi járás)
  • a megye legkeletibb települése Poroszló (Füzesabonyi járás)
  • a megye legnyugatibb települése Nagykökényes (Hatvani járás)


A megye területének 13%-a a Bükki Nemzeti Park részét képezi.

Heves megye pozicionálása - európai és hazai kitekintés

Heves megye az európai vérkeringés részét képezi, melynek ékes bizonyítéka, hogy a megyén halad át a transz-európai közlekedési hálózat (TEN-T) V. számú közlekedési folyosója. Heves megye területe 3.637 km², lakosainak száma 297 ezer fő. Az egy főre jutó GDP értéke alapján Heves megye 13. a megyék közötti rangsorban.

Heves megye fekvése egy potenciális hídszerep pozitív képét előlegezheti a közép- és hosszú távú területfejlesztési tervezésben és cselekvésben egyaránt. A természeti tőkével igen jól ellátott megye szoros kapcsolódási pontokkal rendelkezik a Hortobágy, illetve a Tisza-tó felé, melyek a komplex vidékfejlesztésnek, illetve az idegenforgalomnak már ma is jó együttműködési lehetőségekkel bíró térségei.


Közlekedés, úthálózat
Heves megye fekvéséből adódóan nem határos szomszédos országokkal, azonban a nemzetközi kapcsolattartásban és országos szintvonalon fontos szereppel bír a vonalas infrastruktúra rendszerek közül a közúthálózat, a vasúthálózat, a szénhidrogén - szállító vezetékek és az energiaellátást biztosító vezetékek hálózatában egyaránt.

Heves megye hegyvidéki adottságai alapján a fő közlekedési útvonalak a megye déli részén, az Alföld határában lettek kialakítva. Itt húzódnak a megyén áthaladó országos és nemzetközi jelentőségű közúti és vasúti útvonalak egyaránt. Heves megye közúthálózatának hossza 1274 km. A közúti közlekedés gerince a Budapestről kiinduló, a Helsinki közlekedési folyosó részét képző M3-as autópálya. A Heves megyét érintő autópálya hossza 75 km, amely az Észak-magyarországi régióban található autópályák hosszának (140 km) 53%-a. A megyeszékhelyet nem közelíti meg, Eger Megyei Jogú Város közvetve, a 25-ös számú főúttal csatlakozik az autópályához. A megyét érintő M3-as autópálya útburkolatának állapota jó. Pest megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye felé a legfontosabb közúti összeköttetést a 3-as számú, 98 km hosszú I. rendű főút teremti meg, amely lényegében párhuzamosan fut az M3-as autópályával. A másodrendű főútvonalak közül jelentős a Hatvanból kiinduló Salgótarján felé vezető 21. számú főút, amely jelentős forgalmat bonyolít le naponta. A 21. számú főút négynyomúsítása több szakaszon is megvalósult a megyében. Másodrendű főútvonalak közé soroljuk a Kisterenyét és Tarnaleleszt összekötő 23-as főutat, Bánrévét Eger városán keresztül Kerecsenddel összekötő 25-ös számú főutat, Gyöngyöst Parádon keresztül Egerrel összekötő 24. számú főutat, Dormándtól Heves és Jászberény felé vezető 31. számú főutat, Dormándtól Poroszlóig vezető 33-as számú főutat, valamint Hatvanból Jászberény felé vezető 32. számú főutat. A Heves megyei elsőrendű és másodrendű főútvonalak hossza összesen 289 km, amely az Észak-Magyarországi régió főútvonal hosszának a 35%-a.


Közösségi közlekedés (közúti közlekedés, vasút)

A megye déli részén húzódik a 80-as számú Budapest – Hatvan – Miskolc – Sátoraljaújhely vasútvonal, amely kétvágányú, villamosított fő vasútvonal, mely egyben része a Helsinki folyosónak. A vasúti kocsik ezen a szakaszon maximum 120 km/h sebességgel közlekednek. Az országos építésű normál nyomtávú vasútvonalak hossza a megyében 283 km volt 2009-ben, amiből 270 km vonalhosszú vasútvonalat működtettek.

A 80-as számú vasútvonal mellett igen jelentős vonal az Eger-Putnok közötti (68 km) illetve Eger-Füzesabony közötti (17 km) vasútvonalak. Ezek egyvágányú, részben villamosított vonalak. Jelentős a tehervagonok közlekedése a szakaszon. A normálnyomtávú vasútvonalak mellett keskenynyomtávú vonalakon is működik vasúti közlekedés a megyében (Gyöngyös - Szalajka-ház (24 km); Gyöngyös – Mátrafüred (7 km) és Szilvásvárad – Szalajka - Fátyolvízesés (6 km).

A helyközi közösségi közlekedés tekintetében a megyére megosztottság jellemző. A közúti közlekedésben Gyöngyös és Eger városai dominálnak, míg a vasúti közlekedésnek Füzesabony a központja.
Energiaforrások, Ásványkincsek
Heves Megye Gazdasági teljesítménye
A Nemzetgazdasági ágazatok főbb mutatói
Ipari parkok Heves megyében
Jelentős fejlesztések a megyében
Oktatási rendszer
Munkaerőpiaci információk
Lakhatási helyzetkép